most jó. elkezdtünk kommunikálni a férjemmel. néha ugyan van még benne félóra csúszás a történésekhez képest, no de még sem napokat mekengünk rajta :) és persze az esetek 99%-ban kiderül, hogy nincs is semmi gond, csak mást értünk, mint amit a másik mond... ha ezt az állapotot…

ha már így összejöttek a dolgok. érzelmi válság nálunk, válás IT-éknál.a lényeg az, hogy leesett rólam valami súly. a megfelelési kényszerem a férjem felé. abban a bizonyos levélben leírtam jó pár dolgot, hogy hogyan érzek, hogyan élek meg bizonyos szituációkat. és azt…

nézhetem végig, hogy mi van akkor, ha borul a bili... IT válik...így utólag összerakva pontosan értem, mikor mi miért történt. mikor "kikezdett" velem, mikor "lelkizni" akart velem, és amikor "visszautasított"...a sztori egyébként nagyon is hasonló.…

merthogy nem történt semmi.hazajött normális időben, puszi, együttvacsora, közlési kényszerben szenvedő kamaszok együttes meghallgatása, beszélgetés, borivás, gyerekek ágyba dugása.részemről korai zuhany és a kérdés, hogy jön-e. mindjárt, csak még elintéz valamit.…

mert ma haza jön a férjem. de nem hinném, hogy ma lesz az a nap. ő egészen biztosan iszonyat fáradt lesz és én is eléggé le vagyok strapálva. csak két dolognak kell megtörténnie: mondja azt, hogy még van remény és összebújva aludjunk el, aludjuk ki magunkat.a többire van…

már megint levelet írtam a férjemnek. nem, nem vallottam, de ezzel együtt erősen ultimátum szaga van, ahogy így olvasgatom...leírtam, mi a bajom: elhanyagol testileg és lelkileg is, nem fordít rám nem elegendő, hanem semennyi figyelmet, energiát sem, támogatás helyett földbe…

a jó, kurva életbe... pedig most nem menstruálok, meg nem is előtte, ezt most nem lehet erre fogni. mondjuk az tény, hogy egészségi állapotom okán eléggé padlón vagyok.de ennek nincs jelentősége. eltelt másfél hónap és már megint a válás határán táncolunk. szarik rám, nem…

tudom, hogy okos, persze... de azért egy picit csalódott vagyok. de tényleg csak egy picit. részemről teljesen kockázatmentes lett volna a dolog, részéről nagyon nem... így aztán végül nem vállalta be. de az utolsó pillanatig hajtotta a vágya hozzám, hogy aztán mégis győzzön a…