mázlisták vagyunk mostanában. most elsősorban a gyakoriságra gondolok. de amúgy is. mostanra eljutottunk abba a fázisba, hogy félretettünk minden kételyt. szeretjük egymást és ezt a legkevésbé sem szégyelljük bevallani. újra és újra felmerül, hogy milyen jó lenne együtt. de mostanában én vagyok az, aki kitart a status quo mellett.

báááár, pár napja azért elbizonytalanodtam. merthogy olyan volt a helyzet, hogy a biztonság kedvéért csináltam egy tesztet. és amíg kiderült, hogy mi a helyzet, addig azért elgondolkodtunk pár dolgon. de még akkor is csak odáig jutottunk, hogy akkor ő lelépne otthonról és közelebb jönne hozzám. de én maradnék. mert szerintem a férjem befogadná azt a gyereket... ez persze merész kijelentés, de én így érzem... és nem tudom túl tenni magam azon, hogy egy esetleges válás okozta romokon átgyalogolva valóban boldog, boldogabb tudnék-e lenni, mint így és most. továbbra is úgy gondolom, hogy nem. a közelebbről és távolabbról érintett emberek összboldogság szintje szerintem így magasabb :)

nevezhetjük persze szimplán gyávaságnak. lehet, hogy az. de nem nagyon látom a példákat arra, hogy a második, harmadik, sokadik kapcsolat annyival jobb lenne az elsőnél. és most persze nem az elő néhány évről beszélek... persze van az a szar helyzet, aminél gyakorlatilag csak jobb létezik...

de nálunk nem annyira szar a helyzet. rengeteget változtam az utóbbi pár évben, sokkal jobban tudom kezelni a rossz helyzeteket és úgy tűnik, a férj is kezd ráérezni, hogy másképp reagáljon dolgokra, mint korábban.

úgy, ahogy pl a legutóbbi mélypontomnál tette. mire teljesen becsavarodtam volna, egyik este szótlanul mellém bújt és elkezdett szeretgetni. ha regényt nem is, de egy novellát simán lehetett volna írni abból, amit szavak nélkül elmondott. régebben soha nem tett volna ilyesmit. ha szerinte indokolatlanul duzzogtam, háborogtam, hisztiztem, vagy akár csak szótlanul szomorkodtam, akkor ő félreállt és megvárta míg egyedül túlleszek rajta és én közeledem. most pedig megtette azt, amire eddig hiába kértem: segítsen, szeressen akkor is, amikor nehéz engem szeretni...

azt hiszem, háremet szeretnék tartani ezzel a két pasival. ők ketten maradéktalanul boldoggá tudnának tenni engem életem minden percében.

elképzelem, hogy együtt lakunk, közösen reggelizünk, miközben vegyes származású kölkök rohangálnak körülöttünk :DDD