a jó, kurva életbe... pedig most nem menstruálok, meg nem is előtte, ezt most nem lehet erre fogni. mondjuk az tény, hogy egészségi állapotom okán eléggé padlón vagyok.

de ennek nincs jelentősége. eltelt másfél hónap és már megint a válás határán táncolunk. szarik rám, nem tud rólam semmit, amit mégis tudni vél, azt meg rosszul... és amikor ezt szóvá teszem, akkor besértődik és ő kezd el haragszom rádot játszani.

ELEGEM VAN!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

úgy tűnik, vérig van sértve, mert beteg vagyok és ahelyett, hogy én nyalnám ki az ő seggét, neki kéne az enyémet.

és persze itt van kontrasztnak dilidoki, aki nap 2 órában aggódik értem, vígasztal és megnevettet, aki lassan tényleg minden gondolatomról tud... és akinek úgy tűnik, elsőrendű fontosságú az én testi-lelki jóllétem. és persze szívesen gondoskodna a kielégítő és rendszeres szexuális életem meglétéről...

ehelyett itt egy férj, aki a munkájába temetkezik, amiről nem akar beszélni, mondván elege van, de más meg nem jár a fejében (vagy az nem tartozik rám), így aztán hallgatunk... aztán persze úgyis kiömlik belőle én pedig gondosan meghallgatom őt. de odáig már nem szoktunk eljutni, hogy ő is meghallgasson engem...  aztán felháborodik, hogy ezt sem mondtuk el neki, arról sem tud. na ja. mindezt abban a 4 másodpercben kellene tudatnunk vele, amit naponta ránk szán??

egy hónapja gyakorlatilag futó szállóvendég itthon. és egyetlen zokszót sem hallhatott. ő pedig képteken arra az egyetlen jó szóra, amire most nekem lett volna szükségem. akkor menjen a picsába most már!

nagyon sok energiámba került, hogy csak ide dühöngjem ki magam és nem neki. volt persze összezördülés és tart még a harag, de nagyon-nagyon össze kellett magam szedni, hogy ne hangozzon el részemről a váljunk el kifejezés. egy időszakban ez rendszeres volt. és egyszer majdnem igen mondott rá, amitől én jól beszartam. akkor megfogadtam, csak akkor mondom ezt legközelebb, ha már összepakoltam a bőröndömet...

kíváncsi vagyok, milyen hangulatban jön haza. estére elvileg szex volt tervezve. pontosabban szeretkezés... mert azt is piszkosul unom már, hogy csak ő számít ebben is...

bezzeg dilidoki...

azt hiszem, hitegettem magam eddig. hétmérföldes léptekkel haladok a válás felé, miközben továbbra sem esélyes, hogy dilidoki is lelépjen. még akkor sem, ha egyre erősebbek köztünk a kötelékek. gyáva. akárcsak én.