merthogy nem történt semmi.
hazajött normális időben, puszi, együttvacsora, közlési kényszerben szenvedő kamaszok együttes meghallgatása, beszélgetés, borivás, gyerekek ágyba dugása.
részemről korai zuhany és a kérdés, hogy jön-e. mindjárt, csak még elintéz valamit. részemről csalódott szomorúság, korai lefekvés, könyv mellett elalvás. arra ébredtem, hogy ő veszi ki a kezemből a könyvet, villanyt olt, mellém fekszik, de hozzám nem ér...
reggel részéről hátsimogatással ébresztés, részemről pár perc hozzábújás, majd reggeli rutin beindulás. közben rövidebb-hosszabb távú tervek gyors megbeszélése (ügyintézés, időpont egyeztetések, házzal, síeléssel kapcsolatos tervek).
dél körül részemről kérdés, hogy nem kéne-e beszélgetnünk... kétségbeesett/fájdalmas szemekkel néz rám, hogy most nem tud (munka)...
most akkor mi van???
