2010.09.11.
az élet
pénteken néhány mondat pszitől, egy pillantás Kockától, egy puszi a sógorral, egy csók a férjtől.
szombaton egy temetés. egy nehezen feldolgozható halál. szép szertartás, egy röviden is teljes, irigylésre méltó élet után és egyszerűen nem hiszem el, hogy már nincs. hiszen hozzá megyünk most is, a megszokott csapattal. de miért nem áll ott a felesége mellett?? és este már itthon, a fesztiválon, isszuk a bort és mindenki a szemét törölgeti még mindig. a férfiak is.
jó volt a bor, isteni a szürkemarha pörkölt, a pácolt mangalica tarja.
és várom haza a férjet, hogy befejezzük, amit tegnap félbehagytunk. de előtte mégegyszer elovasom mit is írt pszi. és közben siratom azt a barátot.
és boldog vagyok...
